Elnevezései: időszakos böjt, időben korlátozott étkezés, tradicionális böjt
Az időszakos böjt jelenleg nagyon népszerű módszer azok körében, akik fogyni szeretnének, de nem csak a súlyvesztés beindításához lehet fantasztikus eszköz. A legújabb kutatások rámutatnak a böjt áldásos hatásaira, például Yoshinori Ohsumi 2016-ban Nobel-díjat kapott az autofágia felfedezéséért. Az autofágia egy sejtmegújító folyamat, ahol a régi, rossz, elhasználódott sejteket mondhatni “megeszi” a szervezet. Böjt hatására ez a folyamat felgyorsul, ez az oka annak, hogy a böjt egy megtisztulási folyamat, nem csak szellemileg, de testileg is.
Régen:
A böjtöt gyakran tisztításnak vagy méregtelenítésnek is hívják, és különböző egészségügyi okokból alkalmazták már az elődjeink is. I.e. 500 körül Arisztotelész is használta a böjtöt terápiás célzattal. Akkoriban az volt az általános vélekedés, hogy a böjt megtisztítja a szervezetet és fiatalon tart.
Napjainkban:
2010 óta az „időszakos böjt” online kereséseinek száma körülbelül 10 000 százalékkal nőtt a Google adatai alapján.
“Google Trends: Intermittent fasting“
Ha az időszakos böjtöt helyesen használod, akkor számos előnyét tapasztalhatod meg. Az időszakos böjt legnyilvánvalóbb pozitívuma a fogyás beindítása, a súlycsökkenés viszont kiutat teremthet az elhízás köré tornyosuló betegségekből is. Ha most ismerkedsz a böjttel akkor óvatosan szabad csak alkalmaznia, vagy konzultálj egy tanácsadóval, mielőtt belevágsz.
Ha ketózisban a szervezetünk magas hatékonysággal képes energiává alakítani a zsírraktárainkat, így minőségibbé tehetjük és felgyorsíthatjuk a testkompozíció változást. Könnyebbé teszi a fogyást az is, hogy az inzulin (többek között a raktározáskért is felelős hormon) szintünk stabilan alacsony, ezzel mérsékeljük a raktározást, megkönnyítjük a zsírvesztést. Szintén segítségünkre van az is, hogy a ketontesteknek éhségelnyomó hatása van, így a diéta során nem kell megbirkóznunk a mardosó éhségérzettel sem.
Az időszakos böjt előnyei:
<Fokozza a zsírégetést
<Időt és pénzt takaríthatunk meg vele
<A környezetünk és a természet számára is kedvező hatással van
<Az autofágia és az apoptózis által nyújtott fiziológiai előnyökhöz juttat (méregtelenítő folyamatok)
<Az agyi funkciókat serkentheti [1]
<Növekedési hormon szintje emelkedik [2]
<Meghosszabbíthatja az élettartalmat [3]
<Stabilizálja a vércukorszintet és az inzulin rezisztenciát is javíthatja [4, 5]
<Gyulladásszintek csökkennek [6]
<A kettes típusú cukorbetegség javításában is fontos szerepe lehet a böjtnek
<Javul a mentális tisztaság és a koncentráció
<Megnövekszik energiaszint
<Javulhat a vér koleszterin profilja
<Sejtszintű fiatalodás megy végbe
Nem, az időszakos böjt egy szándékos étkezés nélküli időszak, viszont az éhezés nem egy tudatos döntés, hanem egy szerencsétlen élethelyzet. A böjt és az éhezés egy nagyon fontos dologban különbözik egymástól, ez pedig az önkontroll.
Tehát a böjt az éhezéssel ellentétben az étel önkéntes, ideiglenes elhagyása vagy kihagyása egy bizonyos időszakban. Szellemi, egészségügyi, vallási vagy egyéb okokból. A helyesen elvégzett időszakos böjt nem okozhat szenvedést.
Az étel manapság már könnyen elérhető, ezért nehéz nem enni.
Az időszakos böjt bármilyen időtartamú lehet, néhány órától akár néhány napig vagy – orvosi felügyelet mellett – akár hetekig is tarthat, esetleg még annál is tovább. A világ leghosszabb böjtje 382 nap volt, Angus Barberi orvosi felügyelet mellett böjtölt több, mint egy éven keresztül.
A böjtöt bármikor elkezdhetjük, de a legelterjedtebb módszer kezdőknek a reggeli elhagyása, vagy időben hátrább csúsztatása.
Ha nem érezzük jól magunkat, ha fáradtak, ingerültek vagy éhesek vagyunk. Nem kell túlerőltetni a böjtöt. Bátran együnk amikor jólesik.
Böjtölhetünk úgy, hogy elhagyjuk a reggelit vagy a vacsorát. Az időszakos böjtöt könnyedén az életünk részévé tehetjük.
Amikor eszünk, általában a táplálékból több energiát veszünk fel, mint amennyit azonnal fel tudunk használni. Ezért ennek az energiának egy részét a testünknek el kell tárolnia későbbi felhasználás céljából.
Amikor böjtölünk, a testünkön felgyülemlett testzsír lesz az energiánk. A test egyszerűen “megeszi” saját zsírraktárait.
A szénhidrátok tárolására korlátozottan van hely az emberi testben. Amint a vércukorszint elérte a maximumot, a máj elkezdi a felesleges glükózt zsírrá alakítani. Ezt a folyamatot lipogenezisnek hívják (szó szerint új zsír előállítását jelenti).
Az újonnan létrehozott zsír egy része a májban raktározódik, amit pedig nem képes tárolni, azt más testzsír lerakódásokba exportálják. Noha ez egy bonyolultabb folyamat, szinte nincs korlátozás a létrehozható zsírmennyiségre. Ez lenne az elhízás folyamata.
A felesleges testzsír elégetésével az időszakos böjt lehetővé teszi a test számára a tárolt energia felhasználását. [7, 8]
A böjt egy teljesen normális állapota az emberi szervezetnek, régebben az emberek rövidebb időtartamokat – órákat, de akár napokat – böjtöltek.
Az élet számomra az egyensúlyról szól, ugyanez vonatkozik a táplálkozásra és a böjtre is.
A testünkben két energiatároló rendszer létezik. Az egyik könnyen felhasználható, de korlátozott tárolóhely (glikogén), a másik pedig nehezebben hozzáférhető, de szinte korlátlan tárhelyünk van hozzá (testzsír).
Az elhízás folyamata megállítható, akár meg is fordítható az időszakos böjt alkalmazásával. Ha böjtölünk, akkor az inzulinszint csökken, jelezve, hogy a test elkezdheti elégetni a tárolt energiát. A vércukorszint csökken, tehát előbb felhasználja a glükózt, hogy energiát égessen, később pedig felhasználja a tárolt zsírt is.
Képletesen úgy lehetne elképzelni, mintha a testünkben lenne egy hűtőnk és egy fagyasztónk:
Hűtő (glikogénraktárak):
Gyorsan hozzáférhető energia, bármikor rendelkezésünkre áll, elég csak kinyitni a hűtőt és kivenni belőle az élelmet.
Fagyasztó (zsírraktárak):
Nehezebben hozzáférhető és általában akkor kezdjük el felhasználni, amikor már kiürült a hűtő tartalma. Hosszabb időt vesz igénybe mire használni tudjuk.
Az időszakos böjtöt csak szépen, lassan szabad elkezdeni. NEM szabad gyorsan beleugrani a közepébe, főleg azoknak, akik:
normál súlyban vannak, étkezési rendellenességekkel küzdenek (anorexia), terhes vagy szoptató nők vagy 18 év alattiak.
Figyelem!
Az időszakos böjtről szóló leírás olyan felnőttek számára készült, akiknek elhízással kapcsolatos egészségügyi problémái vannak, mivel az időszakos böjt potenciálisan az egyik legjobb fogyasztó módszer, ezért az elhízás köré fonódó betegségeket is sikeresen gyógyíthatja, de mindenképpen konzultálj kezelőorvosoddal a módszerről.
Bár az időszakos böjtnek számos bizonyított előnye van, még mindig ellentmondásos a szakemberek körében. Azoknak, akik gyógyszereket szednek, különösen cukorbetegség esetén, a böjt miatt valószínűleg módosítani kell az adagolást. Kérlek, ossz meg az orvosoddal minden ilyen jellegű életmódbeli változtatást!
Referenciák:
Cureus 2018: Intermittent fasting: the choice for a healthier lifestyle
Aging Cell 2019: Programmed longevity, youthspan, and juventology
Aging Research Reviews 2016: Impact of intermittent fasting on health and disease processes
Cell Metabolism 2014: Fasting: molecular mechanisms and clinical applications
Cureus 2018: Intermittent fasting: the choice for a healthier lifestyle
Időszakos böjt és a kettes típusú cukorbetegség:
Nincs bizonyíték arra, hogy napi többszöri étkezésnek bármilyen előnye lenne.
British Journal of Nutrition 1997: Meal frequency and energy balance
The American Journal of Medicine 1971: Fasting—a review with emphasis on the electrolytes
Endocrine Practice 2005: The dawn phenomenon revisited: implications for diabetes therapy
SIKERFAL
LEGYEN A TE TÖRTÉNETED IS SIKERSZTORI!
