Ahány ember, annyi táplálkozási szokás, és mindannyian más diverzitású bélflórával rendelkezünk. Nem véletlenül hasonlítják az emberi mikrobiomot az ujjlenyomathoz, hiszen az emberi szervezetben élő mikróbák közössége mindenkiben más és más, kisebb-nagyobb mértékben mindenkiben eltérő.

Talán nem ismeretlen a helyzet, amikor egy baráti társaság együtt vacsorázik, és már az italok kikérésekor fény derül az asztal körül ülők eltérő ízlésbeli, egyéni preferenciáira. Kata a nyers zöldségekről kezd el áradozni, Bálint lelki szemei előtt egy nagy tál, gőzölgő tejszínes brokkoli jelenik meg, Gergő az asztal sarkánál pedig fejét csóválja az összehordott sok zöldség hallatán, mert számára nem étel az étel hús nélkül.

A növényi alapú ketogén étrend azok számára jelent megoldást, akik szeretnék élvezni a ketogén életmód minden pozitív élettani előnyét, kezdve a rákmegelőzéstől, a vitalitás sejtszintű javításán át a kognitív funkciók maximalizálásáig [1], de etikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi megfontolásokból szeretnék kihagyni vagy minimalizálni az állati eredetű táplálékok fogyasztását. Mind a magas zsírtartalmú, mind pedig a tudatosan, helyesen összeállított növényi alapú étrendről széles körben ismert és elfogadott, hogy gyulladáscsökkentő [2], akár gyógyító hatású, mindemelett az sem elhanyagolható, hogy mindkét táplálkozási irányzat hosszú és krónikus betegségektől mentes, egészséges életet ígér. [3, 5, 6]