Barion Pixel

A húsfogyasztás és a környezetvédelem

Mindannyian tapasztaljuk, hogy az időjárás egyre szélsőségesebb kihívások elé állít minket, ezért pedig mi és az elődeink vagyunk a felelősek. Sok húsevőben felmerül a kérdés, hogy vajon helyes-e, hogy a táplálkozásával terheli a környezetet? Hiszen soha nem volt még ennyire hangos a sajtó attól, hogy az állattenyésztés rója a Földre a legnagyobb környezeti terhelést. Ám ez nem igaz, pusztán egy hibás számításon alapuló tévhit.

2006-ban a FAO által kiadott közleményben szerepelt a kijelentés, miszerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés tehető felelőssé. Ezt követően 2009-ben a Worldwatch Institute azt az állítást fogalmazta meg, hogy ez a szám valójában 51 százalék.

Frank M. Mitloehner professzor viszont megcáfolta ezt az állítást. Na de ki ő? A Kaliforniai Egyetem professzora, agrármérnök, kutatási szakterülete a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt káros hatásai. 2018-ban a Conversation-ben erről szakmai cikket is publikált, amit teljes terjedelmében itt olvashattok el:

https://theconversation.com/yes-eating-meat-affects-the-environment-but-cows-are-not-killing-the-climate-94968

Mitloehner és kollégái 2010-ben felszólaltak a hibás számítás ellen, ennek hatására pedig a FAO elismerte, hogy tévedtek, ám a helyreigazításnak sajnos közel sem volt akkora visszhangja, mint korábbi kijelentésüknek. 2018-ban a FAO jelentése szerint az állattenyésztés és az összes részterülete az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 14,5 százalékáért felelős, az étkezési célú állattartás ennek mindössze 5 százaléka.

Cikkében a professzor kitér arra is, hogy a hús részleges és teljes elhagyása gyakorlatilag elhanyagolható eredményt hozna a környezetvédelem terén. Egy tanulmányt hoz példának, miszerint: ha az USA teljesen lakossága elhagyna minden állati fehérjét, az mindösszesen 2,6 százalékban csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét az államokban.

Felvetődik a kérdés, hogy a hús elhagyása mekkora terhet róna a mezőgazdaság egyéb részterületeire, hiszen jelenleg a teljes iparterületnek a harmadát teszi ki az étkezési célú növénytermesztés, sok országban pedig gyakorlatilag lehetetlen ennek növelése. De az sem elhanyagolható kérdés, hogy milyen mértékben változtatná meg a Föld lakosságának egészségügyi állapotát, hiszen a kizsigerelő mezőgazdaság hatására a növényi források mikro- és makrotápanyag tartalma jelentős mértékben csökkent. Például az alma C-vitamin tartalma 1985-2002 között 60%-kal, a banán B6 tartalma 95%-kal, a brokkoli kalcium tartalma pedig 73%-kal lett kevesebb. Mindezeken felül elképesztően sok mérget használnak, hogy teljesíteni tudják az elvárt hozamot, ahelyett, hogy például növénytársítással óvnák a kórokozóktól és kártevőktől a termést. Gyermeki naivitásra vall az, ha valaki elhiszi, hogy a nagyipari növénytermesztés futószalagjáról lepottyanó ételek az egészségünket szolgálják.

Viszont az sem elhanyagolható tény, hogy a jövőben is óriási figyelmet kell fordítani az állattenyésztés káros hatásainak minimalizálására és sokakban felmerül az is, hogy a nagyipari állattartás borzasztó tartási körülményekkel jár, ami az erkölcsi terhen és az állatok szenvedésén túl a húsok minőségi romlását eredményezi. Ezért is javasoljuk, hogy vásároljatok helyi gazdáktól, termelőktől, akik nem tömik antibiotikummal és növekedést serkentő hormonnal az állatokat, valamint tisztelettel bánnak velük. Persze a legjobb az lenne, ha maguknak termelnénk meg, vagy vadásznánk le a szükséges táplálékot, ám ez nyilvánvalóan nem lehetséges. 

2020-ban nagyon izgalmas megfigyelésre tett szert a tudós és környezetvédő társadalom, ami sajnos szintén nem kapott elég nagy figyelmet.

2020 első felében, 2019 azonos időszakához képest a globális C02 kibocsátás 8,8 százalékkal csökkent. Ez az érték konkrétan nagyobb, mint bármely közelmúltbeli gazdasági visszaesés esetén, és nagyobb, mint a második világháború alatti éves csökkenés! Minek köszönhető mindez? A COVID-19 vírus okozta lezárásoknak. 

A napi CO2-kibocsátás mértéke azt mutatja, hogy a csökkentések különböző időpontjai szinkronban voltak a lezárási intézkedésekkel.

A tanulmányt teljes terjedelmében a nature.com weboldalán találod: https://www.nature.com/articles/s41467-020-18922-7

Konklúzió

A jövőre nézve elengedhetetlen, hogy egyéni és kormányzati szinten is kiemelt figyelmet fordítsunk a környezetvédelemre, ezt pedig mindenki a maga módján tegye meg anélkül, hogy társadalmi nyomást, vagy a vegán propaganda érzelmi zsarolását kelljen elszenvednie. Óriási lépést tettünk meg azzal, hogy az EU-ban betiltásra kerültek az egyszer használatos műanyagok, ám mint a Zhu Liu és munkatársai által rögzített megfigyelés is mutatja, ennél sokkal többre van szükség, hogy érdemi változás álljon be a globális CO2 kibocsátásban.

A cikket írta: Vincze Zsuzsa

KETO NEKED 8

Ingyenes 8 hetes program

Feliratkozás